Kövess a Facebookon!

Toszkána és hétköznapok

Írások egy magyar család toszkánai életéről, mindennapjairól, saját képekkel illusztrálva. Nem realtime, a fáziskésés kb. három év, a papíron írt napló szerkesztett, kiegészített változata. e-mail:toszkanaeshetkoznapok@gmail.com

KEZDETEK

Címkék

Nyelvóra játék közben

2011.11.09. 09:08 - Toszkána és hétköznapok

Címkék: játék olasz western képregény egyszerű nyelvtudás hétköznap tex nyelvóra willer pimpa újság Toszkána Toscana Siena

 

Az olasz nyelvtudásunk közben rohamosan fejlődött, egyre inkább sikerült az angol nyelv közvetítő segítsége nélkül boldogulni. A nagyobb gyerekeinkkel előtte Magyarországon hosszabb ideje - a fiunkkal két és fél éve, a lányunkkal egy éve - tanultunk délutánonként nyelvkönyvekből olaszul. Nem kellett ehhez semmi különösebb faxni, megbeszéltük, hogy mondjuk hétfőn és csütörtökön öttől fél hétig olaszozunk, a többi napon pedig meg kellett tanulni a megbeszélt anyagokat. Ez a rengeteg elfoglaltságuk mellett a gyakorlatban úgy zajlott, hogy lefénymásoltuk a könyvből mondjuk a párbeszédet, begyűrték a zsebükbe, és előkapták a holtidőkben, vagy edzésre menet a buszon, vagy iskolából hazajövet. Nem vagyok nyelvtanár, nem is tudtam olyan szinten olaszul, hogy bárki mást el mertem volna vállalni, de a férjem biztatott, hogy ez nem elvesztegetett idő, és ha esetleg mégsem mennénk ki Olaszországba, akkor nyelvvizsgára majd egy nyelvtanár felkészíti.

 

 

Az olasz újságárusoknál a fiunk már az első napokban felfedezett egy Tex című vadnyugati képregénysorozatot,  amiből akkor kaphatott másikat, ha az előzőt kiolvasta - ez volt szinte az egyetlen, amire nem sajnáltuk a pénzt. A lányok hasonlóképp a Stilton sorozat köteteit olvasgatták, illetve a kicsiknek találtunk a házban jónéhány Pimpa újságot, ami olyan mint a Dörmögő Dömötör volt régen, csak kicsit modernebb formában.

A Texből rövid idő alatt a fiunk olyan szavakat szedett össze, hogy csak néztünk, pedig nem magolta a szavakat, csak megnézte a jelentésüket. Amikor másodszor vagy harmadszor találkozott valamivel, a szó jelentése már rögzült a fejében. A Pesten egyszer már megtanult nyelvtan így aztán szembe jött a hétköznapokban, és elég volt kicsit fellapozni a nyelvkönyvet - ezt már saját motivációból csinálták -  és átismételni, hogy egykettőre beépüljön a használatba.

 

A szomszéd gyerekek barátságosak voltak, és volt jópár, akikkel együtt lehetett a hétvégeken hancúrozni, társasozni, hol nálunk, hol náluk, hol meg a házak közti közös területeken. A hétköznapi életben a nyelvgyakorlásnak rendeltünk alá rengeteg mindent, ezért volt nálunk eredetileg állandóan süti, hogy hozzánk vonzó legyen a többieknek átjönni, illetve amikor még Pesten az autóba gyömöszöltük az elhozandó cuccokat, a társasjáték-gyűjtemény is ezért került a feltétlenül bepakolandók közé.

Nagyon-nagyon sokat köszönhetünk a félig angol Lucynek, hiszen vállalta játék közben az interaktív szótár szerepét, és ezer köszönet a pesti általános iskolai angoltanároknak is, hogy a nyolcadikos fiunk az angolt  közvetítő nyelvként hatékonyan tudta használni. Az elején játék közben persze gyakori volt, hogy egy mondat három nyelv szavaiból volt összerakva, és voltak pillanatok, amikor aggódtam, mert úgy tűnt, hogy a környék gyerekei jobban  haladnak a magyar nyelvvel, mint a mieink az olasszal. Azt hiszem, akkor nyugodtam meg, hogy ragadt azért rájuk valami, mikor a korábban egyébként félénk ovist hallottam birkózás közben olaszul, mérgesen és nyelvhelyesen rákiáltani a szomszéd horvát kisfiúra, hogy szálljon le róla.

 Folytatás

A bejegyzés trackback címe:

https://toszkanaeshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr403382483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása