Kövess a Facebookon!

Toszkána és hétköznapok

Írások egy magyar család toszkánai életéről, mindennapjairól, saját képekkel illusztrálva. Nem realtime, a fáziskésés kb. három év, a papíron írt napló szerkesztett, kiegészített változata. e-mail:toszkanaeshetkoznapok@gmail.com

KEZDETEK

Címkék

Bizonyítványosztás és záróvizsga

2012.02.16. 09:02 - Toszkána és hétköznapok

Címkék: olasz olaszország toszkána chianti vizsga bizonyítvány toscana siena castelnuovo berardenga

A bizonyítványosztás számunkra szokatlan módon zajlott: a szülők sorban álltak a megadott időpontban az osztályterem előtt, és egyenként fogadta őket az osztályfőnök, meg még egy-két, az osztályban tanító tanár, és értékelték az egész éves munkát szóban is. Slavicát, a szomszédnőnket, akinek három gyermeke járt Gaioléba, dühítette ez a módszer, mert szerinte a tanárok ritkán vállalták a konfliktusokat, ha kérdezte őket év közben, akkor azt mondták neki, hogy okosak, kedvesek a gyerekei, és minden rendben, csakhogy a biziben meg ettől függetlenül előfordult, hogy váratlanul vacak jegyek szerepeltek. Nekünk is csupa kedveset mondtak, hogy az elsős milyen aranyos, a 12 éves milyen kedves, a 14 éves pedig micsoda küzdőszellem, hiszen beérte a többieket az eredeti nyelvi hátrányok ellenére. Az olasz törvények szerint az általános iskola utolsó évfolyama után egy kisértettségi-szerű záróvizsgát kell tenni, és úgy ítélték, hogy az itt töltött két és fél hónap alapján a fiunk alkalmas arra, hogy vizsgára bocsássák, és ezt rá is írták a bizijére – ami itt néhány A/4-es lapot jelent.

Nagyon büszkék voltunk rá, mert előtte ő Pesten csak hetedikes volt, ugyanakkor ez terhet is rótt rá, tényleg tanulni kellett, komoly anyagokat vágott be szóról szóra például töriből és a természettudomány nevű tantárgyból – de hát ezért jöttünk Toszkánába: tanulni. A matekkal nem volt ekkora gond, ott elvileg csak a fogalmakat kellett olaszul megtanulnia, meg egy kicsit odafigyelni, az angol pedig viszonylag egyszerű volt. Egyedül a francia volt meredek, mert rajta kívül senki nem beszélt közülünk egy kukkot se ezen a nyelven, és ő is csak 2 hónapja kezdte, szóval nem tudtuk, hogy hogyan érte el ennyi idő alatt, hogy mégis vizsgára bocsássák.

Sokmindenkit kérdezgettünk, hogy mi igazából ennek a vizsgának a jelentősége, függ-e az eredményétől például a továbbtanulás, de a válasz egyértelműen az volt, hogy nem,  középiskoláknak a vizsga puszta megléte elég, a diákokat ezen túl nem szűrik, csak annyi történik, hogy egy adott napon minden érdekelt elviszi a szüleivel a neki tetsző iskolába az iratait, és kész. Hogy a mi számunkra mi volt a jelentősége, akik szeptembertől vissza akartunk térni a pesti iskolánkba, az már egy másik dolog, de mi úgy ítéltük meg, hogy ha ilyen szintű szövegeket egy másik nyelven megtanul, az rosszat biztos nem fog tenni neki, és esetleg még fejlődik is a vizsgarutinja.

A vizsga az iskola befejezése utáni héten indult az írásbeli részekkel, minden nap egy másik tantárgyból, a szóbelire mindenkinek adtak egy időpontot, amikor meg kellett jelenni.
PICT3385.JPG

Csakhogy a szóbeli előtti napon csengett a telefon, Renato volt, az irodavezető, hogy sürgősen beszélni szeretne velem, mert valami nem tiszta neki, és legjobb lenne, ha azonnal autóba pattannék, és robogjak el Castelnuovo Berardengába, az irodájába. Mire odaértem, addigra a fél tanári kar a mi papírjainkat, és az interneten a magyar iskolarendszert böngészte. Akkor esett le nekik, hogy a felsős gyerekeinknek hiányzik az életéből egy teljes iskolai év. Renatót cikizték, hogy hogyan lehetett ennyire balfácán, hogy amikor beiratkoztunk, akkor csak az volt neki a fontos, hogy rohanhasson ebédelni, és ezt nem vette észre, hiszen így nem bocsáthatták volna semmiképp vizsgára a fiunkat. Renato egyrészt sajnálkozott, másrészt nagyrabecsülését fejezte ki, merthogy a fiunk írásbelijének szép eredményei addigra a kezében voltak, és akárhogy is, mindez akkor sem lesz érvényes, sajnálja.

Vigasztalgattam, hogy nem baj, nekünk ez nem számít sehova, csak poénból csináltuk az egészet. És ha már ennyit tanult, megbeszéltük, hogy tét nélkül hadd csinálja meg másnap a szóbelit is, csak hogy megtudjuk, átment volna-e. Beleegyeztek.  A szóbeli is remekül sikerült, összesen vagy negyed óráig tartott, bent volt az összes érintett tanár, mindenki kérdezgetett a maga részéből, fel kellett mondani néhány szemelvényt angolból, olaszból és töriből, és már mehetett is. Még hetekkel később is hátbaveregették a fiunkat az ismerősök, hogy mit vitt véghez.

 

 

 Folytatás

A bejegyzés trackback címe:

https://toszkanaeshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr574102603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.



süti beállítások módosítása