Kövess a Facebookon!

Toszkána és hétköznapok

Írások egy magyar család toszkánai életéről, mindennapjairól, saját képekkel illusztrálva. Nem realtime, a fáziskésés kb. három év, a papíron írt napló szerkesztett, kiegészített változata. e-mail:toszkanaeshetkoznapok@gmail.com

KEZDETEK

Címkék

Előző évi ismerőseink eljönnek hozzánk

2012.04.05. 09:01 - Toszkána és hétköznapok

Címkék: turizmus San Sano Chianti Gaiole in Chianti Radicondoli

Nem sokkal azután, hogy megérkeztünk, végigtelefonáltuk az egy évvel azelőtti gaiolei szomszédokat, ismerősöket. Stefania, a textíliák kézi szövésével foglalkozó német barátnőm már az első napok egyikén eljött hozzánk a fiával, Mirkóval. Nagyon örültünk nekik, mert egyrészt helyben még nem ismertünk senkit, másrészt mert ismerve őket tudtuk, hogy milyen nagy dolog, hogy kimozdulnak Gaioléból, a szeretett völgyük magányából.

Stefiék háza Gaiole in Chiantiban
(forrás:www.chianti-telaio.com)

 

Együtt főztünk paprikás krumplit debreceni kolbásszal, mert ezt ők így együtt nem ismerték, és meg szerették volna kóstolni. A krumplit még Pestről hoztuk, és Stefi sokat nézegette, hogy milyen érdekes fajta krumpli, itt ilyet egyáltalán nem lehet kapni.

Sokat panaszkodott, hogy Gaiole in Chianti szerinte mennyire amortizálódik, és hogy nézzem meg, ennek az lehet a gyümölcse, hogy a korábban annyira kiemelt turistacélpont helyett egyre inkább az olyan helyek felé fognak a látogatók orientálódni, mint például Radicondoli. Szerinte az sem véletlen, hogy

már mi sem arra lakunk, és tart tőle, hogy hozzánk hasonlóan a fejlődést jelentő embertömegek is el fognak fordulni Gaiolétól. Ennek oka szerinte az, hogy Gaiole in Chiantiban például a szállodák, vagy bárki, aki lakást ad ki, megszokták, hogy iszonyatosan magas árakkal is dolgozhatnak. Példának hozta fel a közelében lakókat, akik annak ellenére, hogy csak nagyon ritkán tudják egy-egy hétre kiadni az apartmanjaikat, eszük ágában sincs árat csökkenteni, inkább kivárnak. Akkor rossz volt belegondolni, hogy a mesés szépségű Gaiole in Chianti ennyire hanyatlana, inkább Stefi rossz hangulatának tudtam be az elhangzottakat.

Ebéd után felmentünk együtt Radicondoli központjában sétálni egyet, és Stefi teljesen le volt nyűgözve, hogy Radicondoliban maga a városka belső része is gyönyörű, mert Gaiole in Chiantiban inkább a táj szép, meg a sok kicsi apró település, de Gaiole városa maga nem különösebben nagy szám. Rengeteg fényképet csinált, konstatálta, hogy van egy kolléganőjének kézi szövésű textíliákat árusító boltja és műhelye a főtéren, odavolt a lépcsőkért, és az alattuk látható panorámáért, és az sem különösebben zavarta, hogy sétánk közben eleredt az eső. Egy idő után visszatértünk a házhoz, ahol a fiúk az eső és a lejtők ellenére már kora délután óta fociztak. Nemsokára Stefiék szedelődzködni kezdtek hazafelé, és mindannyian meg voltunk elégedve, hogy gyakorlatilag az egész találkozó alatt ugyanott folytattuk mi felnőttek a beszélgetéseket, és a fiúk is az egy húron pendülést, ahol legutóbb, előző évben abbahagytuk.

Meg kell jegyeznem, hogy néhány héttel később beszélgettem Susannával, a magyar kolléganőmmel a szállodából az előző évi munkahelyemről, San Sanóból, és ugyanezt mondta, amit Stefi, hogy a szálloda tulajdonosai az elmaradó vendégek ellenére árat emeltek. Mivel Susanna feladata volt az árak kiírása különböző internetes felületekre, nem állta meg, hogy ennek értelmét megkérdezze. A válasz az volt, hogy azok a luxuskörülményeket kereső vendégek, akikre ők számítanak, így is, úgy is jönni fognak, és nem éri meg lejjebb adniuk a szintet.

Folytatás

A bejegyzés trackback címe:

https://toszkanaeshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr744362982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása