Kövess a Facebookon!

Toszkána és hétköznapok

Írások egy magyar család toszkánai életéről, mindennapjairól, saját képekkel illusztrálva. Nem realtime, a fáziskésés kb. három év, a papíron írt napló szerkesztett, kiegészített változata. e-mail:toszkanaeshetkoznapok@gmail.com

KEZDETEK

Címkék

A munkaügy vége

2012.02.24. 11:37 - Toszkána és hétköznapok

Címkék: munka olasz válság Olaszország San Sano Hotel agriturismo Toszkána Toscana Siena

A válság a munkahelyemen, a szállodában elég sok nehézséget okozott, mert elmaradtak a vendégek. Amikor beállt még májusban két hétre a jó idő, akkor persze hirtelen teltház lett, de aztán júniusban elég rapszodikus volt: hol egyfolytában dolgoztunk, hol meg közel 10 napig semmi.
San Sano2.jpg

A kedvenc teraszom a munkahelyemen

Egy ideig az volt a rendszer, hogy a délutáni távozásomkor megbeszéltük a másnapi dolgokat, ha valamiért akkor még nem volt világos vagy ha nem dolgoztam előző nap, akkor este hívtak telefonon egyeztetni. Egy idő után azonban megszaporodtak az olyan esetek, majd általánossá is vált, hogy csak reggel hívtak fel, hogy legyek ott minél hamarabb, mert kellek. Iskolaidő alatt ezzel sem volt nagy gond, mert más fix programom úgysem volt délelőtt, sütni-főzni meg este is tudtam, sőt, át is szoktam erre, hogy minél rugalmasabban tudjak ugrani, ha kell. Az iskola befejezésével és a meghívásaink szaporodásával azért már néha kényelmetlen volt, hogy azért, hogy kidughassuk otthonról az orrunkat, előbb még reggel le kellett ellenőrizni, hogy nincsenek-e velem a szállodában aznapra terveik. Kiszolgáltatott helyzet volt ez részemről, de örültem, hogy van munkám. Mert aztán jött egy újabb 10 napos szünet, amelynek az elején örültem, hogy levegőhöz jutok, de pár nap után már inkább csak rágtam a körmöm, hogy most mi lesz.
San Sano.jpg

A takarítószertár előtti placc a szállodában

Egyik hétfőn hívott Susanna, hogy menjek be délután. Kérdeztem tőle, hogy valami baj van-e, azt mondta, ne izguljak, semmi baj sincs. Ott voltam a megbeszélt időben, kifizették az addig ledolgozott időket, hogy egyenesben legyünk, de mondták, hogy fogalmuk sincs, hogy mi lesz velük, mert továbbra is alig van foglalásuk. Hívnak majd, ha lesz értelme, de megértik, hogy én ilyen bizonytalanságban nem élhetek.
San Sano3.jpg

A főépület tornya San Sanóban

Jópár napig gondolkoztunk, hogy most mi legyen, addig eleget tettünk néhány kedves meghívásnak, köztük Holly és Luca, az ír-olasz házaspárénak is. Már nagyon hiányzott a férjem, és mi is borzasztóan hiányoztunk neki. Belekezdhettem volna ekkor újra a sütibizniszbe vagy más pénzszerző manőverekbe és érkeztek máshonnan is megkeresések, hogy vigyázzak egy angol családnál gyerekekre, de az csak augusztustól lett volna és elég esetlegesnek tűnt, hogy arra építsek. Ekkor már egy ideje éreztem, hogy lelkileg kiürültem, és szinte automata üzemmódban működök sok területen, így nem bírtam én magam kimondani, hogy szép volt, hasznos volt, az eredetileg kitűzött célt teljesítettük, de most lépjünk tovább, hanem a realitások figyelembe vétele nélkül reménykedtem, hogy még egy kicsit kihúzzuk valahogy. De hála Istennek, a férjem észnél volt, a többedik reménykedős köröm után felhívott, és határozottan kérte, hogy minél hamarabb rendezzük a függőben lévő ügyeinket, pakoljunk össze, és induljunk el haza Pestre.
San Sano4.jpg

 Folytatás

A bejegyzés trackback címe:

https://toszkanaeshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr64185514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.