Kövess a Facebookon!

Toszkána és hétköznapok

Írások egy magyar család toszkánai életéről, mindennapjairól, saját képekkel illusztrálva. Nem realtime, a fáziskésés kb. három év, a papíron írt napló szerkesztett, kiegészített változata. e-mail:toszkanaeshetkoznapok@gmail.com

KEZDETEK

Címkék

Néhány koppanás II. - Lastra a Signa

2012.08.22. 14:07 - Toszkána és hétköznapok

A firenzei élményeket követő vasárnap Lastra a Signába készültünk, a Firenze egyik elővárosának számító kisvárosba. Ehhez persze előtte való este a firenzei élmények után haza kellett utazni a nagy gyerekeinkért, mert ők szombaton még iskolában voltak, de vasárnapra már nem akartam őket egyedül hagyni. Meg aztán aludni is kellett valahol, és az útiköltségnél csak jóval drágább szállást tudtunk volna szerezni, autóban aludni pedig a két kislányunkkal együtt egy végigdolgozott nap után nem volt vonzó perspektíva.Firenze5.jpg

Némi alvás után vasárnap hajnalban elég nehezen sikerült magamat észhez téríteni, de arra már végképp nem maradt sok türelmem, hogy az előre elképzelt menetrendhez képest a gyerekek részéről bármiféle kilengést toleráljak, egyszerűen végigundokoskodtam induláskor velük a reggelt. Nem voltam benne biztos, hogy elég lesz-e az aznapra csomagolt ennivaló, ezért fontosnak véltem, hogy mindenki még otthon reggelizzen meg rendesen. Ebbe annyira belelovaltam magam, hogy olyan hülyeségekből is képes voltam ügyet csinálni, hogy miért nem issza meg a fiunk a tejeskávéját, szóval jól elrontottam a hangulatot.

(Megjegyezném, a mi családunkban ezek tipikusan azok az apró marhaságok, amikbe olyankor vagyok képes leginkább behergelni magamat, amikor épp a férjem higgadt, és rám is nyugtató hatású jelenlétének híján vagyok.)

Lastra a Signában már hajnalban rengetegen voltak, gyönyörű idő volt, motorverseny indult a pultunk előtt, mire visszaértem a parkolásból, a gyerekeim felállították a sátrat meg az asztalokat, szóval addigra már kibékültünk, jó kedvünk is kerekedett, tele voltunk reménykedéssel.

Asciano5.jpg
Dél körül jött először valaki venni valamit, majd órákig csönd. Na, de itt délben egyébként is csönd van  -  gondoltam - majd este!
Estére rengetegen lettek, de csak egyvalaki vásárolt, ő is csak egy apróságot.
Befutott a firenzei boltos is a feleségével, de a felesége valamiért kedvetlen volt, vagyis leginkább ahhoz volt kedve, hogy jól kihasználjanak bennünket, amit én pedig nem szándékoztam hagyni, úgyhogy elhalasztottuk a dolgot.

Asciano4.jpg
A vasárnapi mérlegünk: 14 euró bevétel, a 25 euró helypénz plusz az útiköltség ellenében. Nem valami szívderítő.

Lastra a Signába azt hittük, hogy biztosra megyünk, hiszen akitől a tippet kaptuk, korábban itt mindig busás összegeket keresett. Sokat rágódtam, hogy mi a csuda lehetett a sikertelenség oka, de nem igazán sikerült semmi okosat összeraknom.
Az áruink szuperek, gratulációkat küldött mindenki a magyar művészeknek. Az ára is rendben volt, sőt az elején még azért tettek megjegyzéseket, hogy miért adjuk ilyen olcsón, hiszen igazi muránói üveg, és gyönyörű.
Mikor a vásárok helyszíneit kiválasztottam, akkor is igyekeztem a helyi sikeresebb kézművesek tanácsai alapján dönteni, de ezekben a napokban velünk együtt ők is nagyokat koppantak.

Folytatás

A bejegyzés trackback címe:

https://toszkanaeshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr594725521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.