Kövess a Facebookon!

Toszkána és hétköznapok

Írások egy magyar család toszkánai életéről, mindennapjairól, saját képekkel illusztrálva. Nem realtime, a fáziskésés kb. három év, a papíron írt napló szerkesztett, kiegészített változata. e-mail:toszkanaeshetkoznapok@gmail.com

KEZDETEK

Címkék

Néhány alapanyag felfedezése főzőcskézéshez

2013.07.04. 17:33 - Toszkána és hétköznapok

Gasztroélményeink némiképp gazdagodtak, aminek az üzlet beindulásának kezdeti küzdelmei ellenére egyre kevésbé kritikus anyagi életünk volt az oka.
Nem nagy dolgokra kell gondolni, csak apró lépésekben kezdtünk távolodni az előző évi egy kg cukor megvásárlásán aggódástól, és ezt a biciklitúra estéjén az első saját beszerzésű olasz húsfélénk, azaz egy kiló sütnivaló kolbász elkészítésével is megünnepeltük.

kolbász_1.jpeg

Kép: Macelleria Pavese

Vettünk hozzá a helyi kisboltban fagyasztott leveszöldségkeveréket, így fincsi vacsorát kanyarítottunk. Megállapíthattuk, hogy a toszkán kolbász jóval kevésbé fűszeres, mint a magyar.


minestrone-verdura.jpg

Kép: Vinchef


Zöldségkeveréket nem ekkor vettünk először, mivel a vadon növő zöldfélék után ez volt a leggazdaságosabb módja némi vitamindús zöldséghez jutásnak. Szinte függővé váltam, autós kirándulásainkon miközben a férjem vezetett, én a felengedett zöldségkeveréket még nyersen is képes voltam úgy majszolgatni, mint más a chipset.


coopos zöldség.jpgKép: Coop


Közben azt is észrevettem, hogy a nagyobb hiper- illetve szupermarketláncok saját márkás kínálata is erősen kultúrafüggő. A zöldségkeverék magyarországi reprodukálása még egyszerűbb dolog, mivel az összetételt a minestrone alapanyagaihoz igazítják – bár ennek tájegységektől függően Olaszországon belül is változó az összetétele – , így nagyjából mindig van benne sokféle gyökér- és egyéb zöldség, szárzeller, bab, borsó, petrezselyem, hámozott paradicsom. Sok más termék, például a LIDL saját márkás paradicsompüréi, szószai viszont Magyarországon teljesen más ízűek.


galambsütiI.jpg

Kép: Bauli


Húsvét után a Colomba nevű sütiket leértékelték, 80 cent ill. 1 euró körül lehetett egy nagy dobozzal kapni, olcsóbb volt, mint a kenyér, így bevásárláskor felpakoltunk jó pár dobozzal. Mondjuk családon belül összekülönböztünk, hogy ki szereti a narancshéjjal megpakolt kalácsot, ki pedig csak a mandulásat, de újra hangsúlyoznám, hogy hol volt ez már az előző évi fatüzelésű sparhelttel szenvedős időktől!
Friss saláta is gyakran volt az asztalunkon, és már nem csak a zsenge gyomlevelek a rétről, hanem - röhejes, tudom, de nekünk nagy lépés volt! :-) - a boltból is! A fejes salátát a magyar szokásokkal ellentétben kilóra mérik és elég szigorúan betartja mindenki, hogy a boltban a zöldségeket és gyümölcsöket csak a kikészített eldobható fóliakesztyűvel fogják meg.
Olívaolajat is elég olcsón lehetett kapni, na nem a gasztrosznob házi fajtát, hanem a COOP üzletlánc sajátját, de ez is extraszűz volt, és mindössze 5 euróba került két liter.
A mozzarella lett még kedves és gazdaságos része a konyhánknak, mivel 30-35 cent körüli összegért vettünk egy-egy 100-125 grammos csomagot - ez magyar viszonyok között talán nem különösebben nagy szám, de itt 6-8 eurós kilónkénti ár alatt szinte nincs ezen kívül semmi sajtféle.

Folytatás

Előző bejegyzés

A bejegyzés trackback címe:

https://toszkanaeshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr775246927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.