A nagyszülők megkértek, hogy kérdezzem meg a San Sano Hotelban, a munkahelyemen, hogy mennyiért adnának ki nekik egy olyan szobát, amely a medencéhez közel van. Mivel egészen kedvező árat mondtak, így a nagyszülőket a hazautazásuk előtti napon átköltöztettük a szállodába, majd elautókáztunk megnézni néhány kastélyt a hegyvidéki részen.
Az első jelöltünk Tornano vára volt, amelynek gazdag történelmi múltjáról Kr. u. 1000-ből származó iratokban is találni említést.
Tornano vára jónéhányszor a Firenze-Siena konfliktus középpontjába került. A leghírhedtebb ezek közül 1167-től kezdődött, amikor a császári hatóságok a vár tulajdonjogát elvették Guarnellotto dei Mazzalombardi nemestől, hogy Ranieri dei Firidolfi-Ricasolinak adják, aki Firenze-barát volt.
A sienaiak segítségével Guarnellotto vissza tudta szerezni a vár feletti uralmat, sőt, az 1203-as Firenze-Siena konfliktus – mely a firenzeiek győzelmével zárult - is jórészt annak volt jórészt köszönhető, hogy Siena Guarnellotto mellé állt. 1208-ban, 1229 és 1251-ben újra és újra megtámadták Tornano várát a sienaiak, de a firenzeiek minden egyes alkalommal visszaszerezték az uralmat. Végül Guarnellotto is átállt a firenzeiek oldalára.
Tornano vára a késő középkorra végül így is, úgy is a Ricasolik tulajdonába került, de később is a firenzei védelmi rendszer neuralgikus pontja maradt.
Tornano jellegzetessége a viszonylag magas, trapéz alakú torony. A várhoz tartozó épületeket nagyrészt restaurálták, és ma szálloda működik bennük. Nekünk a két dombocska között átívelő gyaloghíd alatt lévő szabálytalan alakú medence különösen tetszett.