A munka a szállodában nagyon rapszodikus volt, hol nagyon sűrű, ha pedig nem volt olyan sok vendég, akkor napokig semmi, nem is kellett bemenni. Közben megbeszéltem Luciával, hogy nem szeretnék este dolgozni, mert akkor a gyerekeink egyedül lennének. Nyilván fizetés szempontjából az előnyösebb lett volna, mert abban az esetben minden este szükség lett volna rám, míg a takarításnál pótolható voltam, de egyszerűen nem tudtam vállalni.
|
|
|
San Gimignano, Piazza di Cisterna |
A férjem már borzasztóan hiányzott, bár nyávogni nem akartam neki, hiszen a pesti munkájából állt minden költséget, és nem akartam még egy irányból nyomást helyezni rá, de azért amikor végre felcsillant a remény, hogy jönne, akkor könyörögni kezdtem, hogy éljen a lehetőséggel, és legjobb lenne, ha azonnal indulna.
Akkor más sok hete nem láttuk egymást. Sok pesti ismerősünknek ajánlgattuk, hogy jöjjenek el családostul pár napra, úgyis félig üres a ház. Az egyik ilyen esetben merült fel, hogy elhozná valaki a férjemet is, és megosztanák az útiköltséget. Amikor már azt számolgattam, hogy talán meglepetésként bármelyik órában megérkezhetnek, felhívott a férjem (megdöbbenésemre még Pestről), hogy sajnos az utazótársak az utolsó utáni pillanatban lemondták a dolgot. Kérleltem, hogy legalább egyedül induljon feltétlenül el, mert igyekeztem eddig tartani magamat, de lelkileg kimerültem, és két-három együtt töltött nap is rengeteget jelentene.
– Sajnálom, tényleg nincs rá pénz – hangzott a válasz.
Úgy éreztem, összedől a világ, nagyon elveszettnek éreztem magam, gondoltam, hogy talán segít, ha elmegyek sétálni. Elindultam a völgy felé, de csak bolyongás lett belőle az erdőben, egy idő után visszafordultam, mert a máskor annyira csodált táj végtelenül üresnek tűnt. Háromkor kaptam egy SMS-t a férjemtől, hogy próbáljak meg előleget kérni a munkahelyemen, hiszen már hónap vége van, és a visszaút költségeibe a kapott összeg beolvadhatna. Felhívtam Susannát, hogy szerinte megvalósítható-e ez. Bíztatott, hogy megkérdezi Mauriziót, és rövid idő után hívott, hogy minden meg van beszélve, a tulajdonos számít rám aznap délután. Háromszáz euró előleget kaptam, úgyhogy a férjem mégis elindulhatott hozzánk.
|
|
|
San Gimignano, balra a Porta San Giovanni, jobbra a Vicolo degli Innocentin egy kis bár |
Akkor már két hónapja Toszkánában voltunk, de olyan mértékben lefoglalt bennünket a mindennapi élet, hogy egyáltalán nem jártunk még sehol kifejezett turisztikai céllal, csak ha ügyeket intéztünk. San Gimignanóba este fél kilenc körül, sötétedés előtt nem sokkal értünk. Kevesen voltak az utcákon, a legtöbben épp vacsoráztak a szabadtéri helyek egyikén. A családok közti versengések miatt épült tornyokról, amelyek miatt a középkori Manhattan becenevet is kiérdemelte a város, sokat olvastunk, de meglátván őket végképp elképzelhetetlennek tűnt, hogy negyven méteres magasságtól felfelé a szűk tornyokban valódi élet folyhatott.
|
|
|
San Gimignano, Piazza dell'Erbe |
Állítólag a toronyépítéssel való menőzésnek úgy próbáltak véget vetni, hogy elrendelték, a legősibb, a régi városházának helyet adó Torre delle Rognosa-nál (52 m) magasabb tornyot magánember nem építhet. A megállapodást azonban a befolyásos Salvucci család figyelmen kívül hagyta, és pár lépéssel arrébb ikertornyokat építettek, majd a szintén rivális Ardinghelli család is hasonlóképp cselekedett. Mindkét toronypár azóta beomlott, a Torre delle Rognosa viszont áll, amely a nevét onnan kapta, hogy miután a városvezetés másik épületbe költözött, egy időben börtönként szolgált, tehát olyan emberek kerültek bele, akikkel volt valami „baj” (= rogne).
|
|
|
A Rocca (erőd) felé vivő lépcsökön |
A legmagasabb torony (54 m) a Torre Grossa a Dóm téren, ez az egyetlen, amelyet a nagyközönség is látogathat, 1300-ban, Dante Allighieri odalátogatása után négy hónappal kezdték építeni. Hangulatos sétánk alatt az egyik szépen kivilágított terecskén hegedűszóló festette alá a békés alkonyati fényeket. Nem hagytuk ki a Világ Legjobb Fagylaltjának címével hivatalosan rendelkező fagyizót, és a rozmaringos málna illetve levendulás-erdei gyümölcsös, meg más különleges nyalánkságokkal a kezünkben bebarangoltuk a szűk sikátorokat és a rejtett kerteket.
